Pécs zászlós bora
A Cirfandli későn érő fajta, bora fűszeres illatú és zamatú, kemény karakterű, nagy évjáratokban kiemelkedő minőségű. Igazi pécs-baranyai specialitás ez a szőlő- és borfajta, unikum, a mi borvidékünkön kívül az országban máshol nem is terem. Ezért roppant fontos megbecsülnünk, mert a pécsi borvidéknek, régiónak olyan egyedi terméket tud adni, amely máshol az országban nem állítható elő, s egyaránt kötődik a tájhoz, gasztronómiájához, a borturizmushoz. Az ausztriai tapasztalatok alapján elmondható, hogy a cirfandli nagyon sokarcú, ezért roppant nagy érték. Gumpolskirchen környékén több száz hektáron termesztik, s ott készítenek belőle többek között száraz, félédes, késői szüretelésű bort – összesen nyolc-kilenc félét –, sőt borpárlatot, de még pezsgőt is.
A nagyüzemi szőlőtermelés előtérbe kerülésével és a régi, hagyományos pécsi szőlőterületek (Deindolok, Szkókó, Donátus) beépülésével a Cirfandli szinte feledésbe merült. Új kora az 1960-as éveket jellemző drámai visszaesést követően, az 1990-es években kezdődött. Ma kb. 20 hektáron termesztik.
A Cirfandli szőlő, kutatók véleménye szerint Itáliából, a Como-i tó környékéről származik. Az ottani szőlőtermelők már nem termesztik, az emlékezetből is kiveszett. Innen került az Osztrák-Magyar Monarchia területére (egyes vélemények szerint eleve onnan származik), ahonnan a pécsi káptalan 1850 körül hozatta az első vesszőket a Mecsek aljára a Pécsi Püspökség szőlőjébe. Innen terjedt el városszerte és lett a pécsi tükék kedves és méltán híres bora. Úgy tűnik itt a Cirfandli hazára lelt, a Mecsek oldalon tudja azokat az értékeket legjobban kibontakoztatni, melyek ebben a szőlőben rejlenek.
Ez a szőlő igényli a tőkénkénti, szinte személyes törődést, a kézi munkát, a bora is több figyelmet követel a gazdájától, nem minden évben ad kimagasló, nagy minőséget. Mindezek ismeretében nagy elszántsággal kell rendelkeznie annak a gazdának, aki Cirfandli termelésére adja a fejét. Viszont amikor számára minden kedvezően alakul, olyan páratlan csodával ajándékoz meg minket, amellyel méltán büszkélkedhetünk vendégeink előtt.
A Cirfandli létezik száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriában, ki erre, ki arra esküszik. Megegyeznek viszont abban, hogy ez a bor összetéveszthetetlen – a kategóriától függően – száraz, vagy mézes virágillatokkal, különleges évjáratokban erőteljes aszalvány illatokkal és ízekkel örvendezteti meg az ínyenceket.
Borának zamata fűszeres, savai könnyedek, elegánsak. Illata leginkább egy friss mezei virágcsokorra emlékeztet. Igazi példája a „hosszú” bornak, zamata, illata szánkban hosszú ideig megmarad.
Halló, itt a pécsi cirfandli beszél
A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. első vidéki helyszíni közvetítését Pécsről sugározta, 1929-ben. A Hetedhéthatár hosszan idézi az esemény kapcsán a korabeli sajtót: KLIKK
Génbank Pécsett
Pécs szőlőtermesztési hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva 1949-ben jött létre az a tudományos műhely, amelyik 1950-től a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepeként segítette az ültetvények tervezett rekonstrukcióját.
Kétévi fajtakutatás és gyűjtés után Németh Márton létesítette 1952-ben a Pécsi Szőlőfajta-gyűjteményt. A gyűjtemény napjainkra Magyarország legértékesebb kollekciójává fejlődött, melyet a VILÁG SZŐLŐ FAJTAGYŰJTEMÉNYEINEK KATALÓGUSÁBAN (WORLD LIST OF GRAPEWINE COLLECTION) nyilvántartanak. A génbankban a világ legismertebb szőlőfajtái, a Kárpát-medencében őshonos és a száz éve folyó magyar szőlőnemesítés új fajtái, valamint a rezisztencianemesítés fajtajelöltjei egyaránt megtalálhatók. A gyűjtemény ápolása, fejlesztése a genetikai variabilitás fenntartását, nemzeti kincsünk megőrzését jelenti.
A több átszervezést megélt intézet ma az PTE intézményeként működik. Az intézmény vezetői: 1972-ig Németh Márton, 28 éven át Diófási Lajos, 2000-től ifj. Kozma Pál.
Letölthető fajtagyűjtemény katalógus
LINKEK:
PTE Szőlészeti és Borászati Intézet
Pécs-Mecseki Borút
Radó pincészet